A javaslat szerint a tagállamok teljesen szabadon dönthetnek a szolidaritási hozzájárulásuk típusáról, egyetlen tagállam sem lenne kötelezhető arra, hogy áthelyezéseket hajtson végre. De ha ezt nem teszi, akkor viszont súlyos pénzösszegeket kell fizetnie.
Az elmúlt napokban a közbeszéd központi témájává vált a migráció, ugyanis az Európai Unió miniszterei megállapodtak a menekültek ellátásával kapcsolatos felelősség megosztásának módjáról. Hosszas tárgyalások és huzavona után Olaszország és Görögország is elfogadta azt a megállapodást, amelyet közel tíz éve nem sikerült elfogadni az uniónak.
A határmenti országok, amelyek több segítséget szeretnének a menedékkérők kezelésében, és a külső határral nem rendelkező tagállamok között, amelyek azzal érvelnek, hogy túl sok migráns érkezik és mozog engedély nélkül az EU-n belül.
Fontos kiemelni: a magyar és a lengyel álláspont szerint illegitim a migrációval kapcsolatos eljárás, ugyanis a döntést, annak súlyára tekintettel az elnökökből és miniszterelnökökből álló Európai Tanácsnak kellene meghozni. Az pedig, hogy miért küldték tovább a döntést a miniszterekhe,z nagyon könnyen megállapítható: míg az Európai Tanácsban szükséges az egyhangú döntés, addig a miniszterekből álló Tanácsban nem teljes egyetértéssel, hanem többségi szavazással lehet elfogadni a javaslatokat, így
Az EU országai között hatalmas szakadékok húzódnak a migráció kérdésében, amely az egyik legfontosabb politikai témává vált 2015 után.
A déli tagországok, köztük Olaszország és Görögország, már régóta több segítséget követelnek a partjaikra érkező tömegek helyzetének kezelésével kapcsolatban; azonban a gazdagabb országok is igen megosztottak voltak az ügyben, ugyanis ezek a tagállamok szolgálnak végső desztinációként a bevándorlók számára,
Azonban akadnak olyan országok is, amelyek elvből ellenzik a kötelező migránskvótát, többek között az EU keleti országai. Például Lengyelország és Magyarország nem támogatják a migráció kérdésének ilyen fajta rendezését, sokkal inkább azt a filozófiát követik, hogy a segítséget kell helybe vinni, és a nemzetközi jog szabályainak megfelelően az első biztonságos országban kell befogadni a menekülteket.
Mindezek mellett azt se felejtsük el, hogy a menekültek befogadását támogató, a Willkommenskultur jelszava alatt az ellenőrizetlen migráció mellett kardoskodó országoktól igencsak visszásnak tűnik ez a gyakorlat. Ugyanis a probléma megjelenésekor azt hirdették, hogy jöjjenek csak a bevándorlók, ismeret Angela Merkel híres mondása: „wir schaffen das”, majd ezt követően azokra az országokra is rátelepítenék a migrációval járó terheket, amelyek már a probléma felvetődésekor előre figyelmeztették a többi tagállamot a lehetséges következményekre.
A végül megszületett és a 2024-es uniós választások előtt véglegesítendő megállapodás értelmében minden ország meghatározott számú emberért lenne felelős,
A tagállamok maguk dönthetik el, milyen egyéni hozzájárulást tesznek. A hozzájárulás lehet áthelyezés, pénzügyi hozzájárulás vagy alternatív szolidaritási intézkedés (értsenek is ezalatt bármit). Az EU célja évente legalább 30 ezer migráns áthelyezése lenne, de az országok választhatnának, hogy befogadnak-e embereket, vagy
Az uniós honlapon közzétett irományban az olvasható, hogy a tagállamok teljesen szabadon dönthetnek a szolidaritási hozzájárulásuk típusáról: állítják, hogy egyetlen tagállam sem lesz kötelezhető arra, hogy áthelyezéseket hajtson végre.
A fenti megfogalmazásra alapítottan többen már arról értekeznek, valójában nincs is kötelező migránskvóta, ugyanis az államok maguk dönthetnek arról, milyen módon vállalnak szolidaritást a többi tagállammal, így ez csak a magyar kormány kommunikációjának újabb eleme.
Persze lehetséges, hogy fizikai értelemben nem kell bevándorlókat az országba fogadnia egy-egy tagállamnak, de ebben az esetben súlyos pénzösszegekkel vagy egyéb anyagi ráfordításokkal kellene kompenzációt nyújtania a renitens országoknak. A magyar kormány szerint ezt inkább büntetésnek kellene hívni. Abban az esetben tehát, ha kötelező befizetéseket kell eszközölni ahhoz, hogy eleget tegyünk az uniós elvárásoknak, mégsem csak arról van szó, hogy teljesen önkéntes alapokon áll az új, bevezetni kívánt rendszer.
***
A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins:
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
Minden újítónak ez a sorsa akár tudományos, akár művészeti, akár politikai, akár vallási téren. Ungváry Zsolt írása.
A kormányfő ráfordult a 2026-os választásokra, folyamatosan apadó jobboldali szavazóbázisát ezzel a bejelentéssel is meg kívánja tartani.
A szakértő rámutatott, Oroszország az Egyesült Államok után Európa második legnagyobb LNG-szállítójává lépett elő, megelőzve Katart.
Résen lesz az Európai Bizottság.
Szijjártó Péter reakciója sem maradt el.
„Egy eldurvult világban Európa és az Egyesült Államok együtt erősebbek” – fogalmazott közös nyilatkozatában Ursula von der Leyen és Antónia Costa.
A kommunikációs igazgató szerint, Brüsszelben dől majd el a küzdelem a múlt háború-, bevándorlás- és genderpárti erői és a békepárti, biztonságpárti és családpárti patrióták között.
